Ez a harc lesz a végső...

hétfő, április 06, 2009 Csiki Attila-József

Na ezt dupla pofátlanságnak tartom az MSZP részéről. Részben az új miniszterelnökjelöltet hozza kínos helyzetbe, aki vért izzad, hogy középre mozduljon (már csak az állításaiból kiindulva) és most azon vacillál, hogy merje-e énekelni a dalt, vagy ne, részben pedig a magyar nép arculcsapása, húsz évvel a gengszterváltás után.



2 beszólás:

Ors írta...

ebben annyi jót látok, hogy 2-3 évesen lemaradtam róla, de most pótolhatom :D
khm...

19:31
Névtelen írta...

Én picit másként látom ezt a dolgot. 43 éves vagyok, így életem egy jó részét a kommunizmusban éltem meg. Fiatalon az akkori politikai ellenzékhez csatlakoztam, amiért kirúgtak az egyetemről, és sok más gyötrelemben és megaláztatásban volt részem.

Így azt gondolhatjátok, hogy hallani sem bírom az Internacionálét. Pedig semmi bajom vele, azon kívül, hogy a posztkommunista-kapitalisták elvették azt a munkásoktól, ugyanis az az ő indulójuk volt, most is az, és lesz is, amíg társadalmi igazságtalanságok sora fogja őket sújtani. Ezért olyan visszataszító, hogy ezek a tolvaj népnyúzó gazemberek a szájukra veszik a munkások dalát, és azt éneklik, hogy ma semmik, de holnapra minden lesz belőlük.

Ma még ugyan "valakik", de remélem, hogy a feledésbe fog mindegyikük süllyedni hamarosan. Nem kérem, hogy ítélőszék elé állíttassanak, mert az úgyis eljön, ha nem most, akkor majd később, amikor muszáj lesz az életükkel elszámolni. A Teremtő bocsásson meg nekik az általuk okozott sok szenvedésért, betegségért és halálért, amit ők észre sem vesznek, sajnos. Mi nem tudjuk a vakot látóvá tenni, de kívánom, hogy megkapják ezt a kegyelmet!

17:14

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More

 
Powered by Blogger