 |
| Forrás: NASA |
A tegnap kihirdették az idei fizikai Nobel-díjat. Felét Saul Perlmutter, másik felét Brian P. Schmidt és Adam G. Riess kapta "az Univerzum gyorsuló tágulásának távoli szupernovák megfigyelésén keresztül való felfedezéséért".
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
Kiloccsant a tej
szerda, augusztus 31, 2011
Csiki Attila-József
Nyolc hónap számolás után Svájcban, szuperkomputer segítségével sikerült elkészítsék a Tejútrendszer kialakulásának eddigi legrealisztikusabb modelljét. Egy PC-n ez 570 évbe került volna...
Érdekes hét
szombat, augusztus 06, 2011
Csiki Attila-József
Érdekes hét volt tudományos és magánszempontból is.
Először is, úgy néz ki, hogy a Földnek valamikor két holdja volt. Az egyik vsz ütközött a nagyobbikkal, ez sok jelenlegi észrevételt megmagyaráz: pl. hegyek a Hold túlsó oldalán, súlyelrendezés, stb. Aztán most legalább tudják, hogy milyen további dolgokat figyeljenek meg e szatelliten.
Ha már égitestek, nyilvánosságra hozták, hogy a Marson van víz, valószínüleg sós. Az ottani késő tavasz, korai nyár beköszöntével cseppfolyósodott valami, aztán lefolyt a hegyoldalon, majd eltűnt. Minden körülmény figyelembevételével ez legvalószínűbben víz lehet. Mivel a Földön ismertek sósvízi mikroorganizmusok, az izgalom a tetőpontjára hágott.
Apropó hágott: fMRI (funkcionális magnetorezonanciás képalkotás) vizsgálattal meg sikerült állapítani, hogy a nőknél külön agykérgi terület felel a hüvelyi és csiklói orgazmusért, továbbá a mellbimbók izgatásakor is kigyúlnak az agyban a nemiszervekért felelős központok. Ez megmagyarázza, hogy hogyan érhet el nő orgazmust a mellek birizgálásával. Ami a lényeg: tudósok végre megtalálták a csiklót! Nagy szám, lehet repíteni:)
Ha már repülőknél tartunk, az is kiderült, hogy az Archaeopteryx nem a legősibb madár, Kínában találtak régebbit. is. Nem nagyon izgalmas, de biztos van, akinek. Nekem is más napon az lenne.
Ami viszont jobban tud izgatni, közelítenek a Higgsre, legalábbis ez a következtetése azoknak, akik észrevették, hogy a paddypower.com már nem fogad el fogadásokat erre nézve (pedig volt ilyen). Na de meglátjuk. Ha nem most, hát ezután valamikor. Ezek szerint Hawking vsz veszít 100 dolcsit, ami nem nagy szám, csak ha svájci frankban fogadott volna.
Ami a nagy hír: március elején beadott diplomahonosítási kérelmemet jóváhagyták, így lett öt hónap a 45 napos határidőből. Angliában ez 10 naptári nap. Na most mehetek Bukarestbe, ők meg a ...
Update: kimaradt még egy. Besoroztak esküdtszékbe... Ez az Egyesült Királyságban úgy müxik, hogy hagysz csapot-papot és mész teljesíteni a hazafias kötelességed, a munkaadód meg köteles elengedni. Szerencsére nem öt, csak három évet éltem kint, úgyhogy a fellegek elvonultak. Egyelőre...
Update: kimaradt még egy. Besoroztak esküdtszékbe... Ez az Egyesült Királyságban úgy müxik, hogy hagysz csapot-papot és mész teljesíteni a hazafias kötelességed, a munkaadód meg köteles elengedni. Szerencsére nem öt, csak három évet éltem kint, úgyhogy a fellegek elvonultak. Egyelőre...
Fénysebesség
kedd, július 26, 2011
Csiki Attila-József
Csak gondolkodom egy kicsit. A fénysebesség egy ellentmondásos szó. Fizikailag van is értelme meg nem is, filozófiailag semmiképp. Elméletileg a fény terjedési sebességét jelzi (299.792.458 m/s)
Érdekes tények a vallások hátteréről
szerda, július 20, 2011
Csiki Attila-József
Titokzatos kérdések, titokzatos válaszok
vasárnap, június 05, 2011
Csiki Attila-József
Ezt a témát Eliezer Yudkowsky-tól kölcsönzöm, illetve az ő leírására támaszkodom. Van egy olyan jelenség, mely szerint összemossuk azt, ami tudás, azzal, ami a tudás érzetét adja. Olyan "titokzatos" kérdésekről van szó, mint az, hogy "Mi a tűz?", "Mi mozgatja az izmokat?". Elég volt készpénznek venni valaki "bölcsnek" a megjegyzését, miszerint ezek titokzatos dolgok, melyeket a tudomány soha a büdös életben nem fog tudni megmagyarázni és a tömeg máris nyitott arra a magyarázatra, mely a tűzre azt mondja, hogy egy flogiszton nevű anyag, mely a fába lett zárva, és hő hatására kiszabadul belőle. Vagy az izmok mozgatójára kitalálni az "elan vital" elméletet, miszerint van egy életerő, belső lendület, ami mozgat. Hasonló dolog az emberi tudatosság kérdésére a "lélek" választ adni, vagy valami hasonlóan kézzelfoghatatlan és ugyanolyan misztikus kifejezést.De ezek az elméletek nem adnak új tudást, az eredeti kérdés ugyanannyira titokzatos marad, mint addig. A flogiszton elmélet nem magyarázza meg, hogy mi is az a flogiszton, hogyan hat, miért hat úgy ahogy hat, az elan vital elmélet meg nem magyarázza meg, hogyan hat az akarat erre az elan-ra és az elan az izmokra. Amiben az ilyen titokzatos válaszok kimerülnek, az az elmélet nevének hangoztatása: flogiszton! Elan vital! És mostanában: vonzás törvénye! Karma! Az... Semmi új információt nem kapunk ezért, hogy ezek az állítólagos dolgok hogyan is működnek, mi alapján, de mivel valaki adott egy titokzatos választ, ezért úgy tűnik, mintha most már tudnánk, de aztán mégsem.
Yudkowsky a titokzatos kérdések témakörben négy kritériumot említ, amiről fel lehet ismerni ezt a bullshit kategóriát:
1. a magyarázat nem jelzi előre az előreláthatót, hanem megállítja a kíváncsiságot. Ad egy választ, ezzel lezárja a kérdést, de a válasz nem ad semmit.
2. a hipotézis nem tartalmaz semmi változó, mozgó részt, komplexebb mechanizmust, csupán egy "erő", egy "tér", egy "szubsztancia", amiről elhangzik, hogy emitt vagy amott van, vagy épp mindenhol. Viszont az, hogy ez a titokzatos erő miért éppen így viselkedik, ahogy a hipotézis leírja, elvész a titokzatosság ködében.
3. azok, akik kedvelik az ilyenfajta magyarázatokat, ignoranciájukkal dicsekednek, hangos szóval hirdetik mindenfelé azt, hogy milyen fantasztikus ez a jelenség és hogyan győzi le a tudományt, meg mennyire kívül áll a mindennapos dolgok körén és nem alkalmazható rá tudományos magyarázat.
4. a kérdéskör még azután is titokzatos marad, hogy a hipotézis választ adott rá, és ugyanúgy rendelkezik a csodálatos megmagyarázhatatlanság mesés tulajdonságával, mint azelőtt.
Minderre egyetlen egyszerű pirulát ad Yudkowsky: meg kell értenünk, hogy a titokzatosság a kérdések tulajdonsága, nem pedig a válaszoké.
Kvantum hétvége
péntek, június 03, 2011
Csiki Attila-József
Kicsit kutakodó kedvemben ért ez a hétvége, így kiböngésztem magam, Úgy tűnik, nem hiába, mert ráakadtam két csemegére. Az egyik egy TED előadás, az első, szabad szemmel is látható tárgyról, ami egy az egyben kvantumtörvények szerint működik. Habár olvastam erről már régebben, de ez egy nagy szó. A szubatomi részecskék világában jelen lévő jelenségről van szó, miszerint egy elektron vagy foton egyszerre lehet jelen két helyen. Ha már több részecske kapcsolódik össze, ez az effektus megszűnik, ezért az ojjektum már csupán egy helyen lehet. Érdekes mondattal zár a pasi: szoktuk azt mondani, hogy a világegyetemben minden mindennel össze van kötve, de a valóság ennél mélyebb, azok a kapcsolatok, amelyekkel a környezetünkhöz kapcsolódunk szó szerint meghatározzák azt, akik vagyunk. Kicsit ezoterikusra sikeredett, de aki ki akarja, az ki tudja hámozni ebből azt, amiről Aaron beszél.
A második nyalánkság, amire akadtam ugyanígy a "bevett" törvényes keretek feszegetéséről szól. Régi tudás, hogy a fény, attól függően, hogy egy kísérletben hogyan közelítjük meg vagy a részecske, vagy a hullámtermészetét mutatja meg, és ebből logikusan következik az, hogy nem lehetséges olyan kísérletet összeállítani, amely egyszerre mindkét természetét kimutatja. Ismeretes a kétréses kísérlet, mely arról szól, hogy a fényforrásból kilépő fotonok egy két réssel ellátott falon haladnak keresztül. Ha az egyik rést lefedem, akkor a fotonok egyenes vonalon haladnak át a másik résen és a kísérleti berendezés legvégén található képernyőn egy pontba érkeznek be. Részecskekét viselkednek. De ha szabaddá tesszük a másik nyílást is, akkor a fotonok szétszóródnak a képernyőn és sávokba rendeződnek, jelezve azt, hogy a két résen átjutva saját magukkal interferálnak. Tehát hullámként viselkednek. Namármost ügyes kobakoknak sikerült egy olyan kísérletet összehozniuk, amelyben egyszerre ki tudják mutatni a fény részecske- és hullámtermészetét: a képernyőn megjelenik az ismerős interferenciakép, viszont itt van egy érdekesség: a rések egy leheletvékony kalcitréteggel voltak bevonva, amin a foton át tud haladni, de attól függően, hogy melyiken halad át, annak függvényében hajlik el egy kissé. Így azt is meg tudták mérni, hogy melyiken. Tehát ki tudták mutatni, egyszerre a fény mindkét természetét. Tehát úgy tűnik, hogy megdöntöttek egy régi törvényt. No de: a trükk a részletekben rejlik. Nem az egyéni fotonok esetében hajtották végre a mérést, hanem a fotonok összességére nézve egy átlagolt mérést. Ebben az esetben viszont a régi elv még mindig nem sérül, ugyanis nincs itt többről szó, mint arról, amikor egy makro-objektum esetében hajtunk végre méréseket. Ha ez az utóbbi megjegyzés le is lohasztja a kedélyeket, úgy látom, hogy még így is nagy dologról van szó, hiszen sikerült egy adott fotonhalmazt egyként kezelni és konkrét megfigyelés alapján rekonstruálni az alkotó fotonok pályáit (majdnem "pályájait" írtam, de ez itt nem az a hely ahol én is új szavakat fedezzek fel, kicsit késő van, na). Más szóval először sikerült a fényt makro-objektumként kezelni és nem fotonok sorozataként. Már ha jól értelmezem.
A BBC-nek van egy jó cikkje erről.
Bioszóra
vasárnap, március 20, 2011
Csiki Attila-József
Előző rovatban földrajz, most biológia. Így működik az emberi szervezet éles(lövési) helyzetben. Woody Allen bemutatja.
Ad hoc MSC műhelymunka
szombat, március 05, 2011
Csiki Attila-József
Bevezető, előzmények: Attila felrakta a facebookra, intézkedni kezdett. Hogy mit is intézett? Hát kihívást.
Alapanyag: RSA Animate filmecske az Empatikus Civilizációról.
Attila kérdése: HELP! Akkor hogyan is van ezzel az Ádámos sztorival???
Villámválasz:
Eredeti tények:
(1) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy nőre vezethető vissza (Mitokondriális Éva néni)
(2) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy férfira vezethető vissza (Ádám bátyó)
Következtetés:
(3) "the Bible got this one right" (a bibila ezt az egyet telibe találta), vagyis volt egy Ádám és volt egy Éva (most hogy így hívták-e őket az nem lényeg), akiktől az egész emberiség származik.
Elemzés:
Vizsgáljuk csak meg, hogy az (1) és (2) -ből szükségképpen következik-e a (3).
Nem, mert: ehhez a szükségességhez a fenti állítások a következőképpen kellene kinézzenek:
Alapanyag: RSA Animate filmecske az Empatikus Civilizációról.
Attila kérdése: HELP! Akkor hogyan is van ezzel az Ádámos sztorival???
Villámválasz:
Eredeti tények:
(1) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy nőre vezethető vissza (Mitokondriális Éva néni)
(2) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy férfira vezethető vissza (Ádám bátyó)
Következtetés:
(3) "the Bible got this one right" (a bibila ezt az egyet telibe találta), vagyis volt egy Ádám és volt egy Éva (most hogy így hívták-e őket az nem lényeg), akiktől az egész emberiség származik.
Elemzés:
Vizsgáljuk csak meg, hogy az (1) és (2) -ből szükségképpen következik-e a (3).
Nem, mert: ehhez a szükségességhez a fenti állítások a következőképpen kellene kinézzenek:
(1) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy nőre vezethető vissza (Mitokondriális Éva néni)
(2) minden ma létező emberben van egy bizonyos genetikai anyag, ami egyetlenegy férfira vezethető vissza (Ádám bátyó)
(2b) Ezen a két genetikai anyagon kívül más származású gének a jelen élő emberek genetikai anyagában nincsenek.
Az (1) és (2) csak azt állítja, hogy volt 1 nő és 1 férfi (azt nem állítja, hogy "házasok" voltak) akiknek olyan génjeik voltak, hogy az abban a korszakban létező n* vérvonalból csak az tudott a mai napig fennmaradni, amelyikhez valamilyen módon (mint dirrekt nemzők, indirrekt felmenők) bizonyos mértékben hozzájárultak.
Ide illene egy ábrát is rakni ugyebár, rövid szünet, amíg megrajzolom, de ti ezt nem érzékelitek, mert úgyis csak a legvégén rakom ki a bejegyzést:
1. ábra: szép színes
Nos, eggyel megvagyunk.
További dolgok:
A tükör neuronok: kérem szépen, erre épül az elmék kommunikációja. Innen tudjuk, hogy amikor a másik fájdalmat jelez, akkor nem lekvároskenyérről van szó és vice versa. Közös alapot ad egy közös létre. Biztos voltak olyanok is, akiknek ez nem volt, kihaltak hamar, mert ahelyett, hogy kaját kértek volna, mindenféle filozófiai disszertációkat kezdtek írni, de az a kardfogút nem hatotta meg, s kihaltak.
Etikai megfontolás:
Teljes mértékben egyetértek. Nincs miért mesterséges etikákat kidolgozni, max szabályrendszert alkotok, de semmiképp sem "attól" lesznek jók az emberek. Ez az empátia majdnem mindenkiben benne van, akiben nincs hamar életképtelenné válik és kipusztul. Akkor miért léteznek mégis gyilkosok meg vademberek? Bennük nincsenek tükör-neuronok? 1. nincsenek s kipusztulnak 2. van, de megtanulták nem tudatosítani, ami elég trükkös és eleve más kórokat is feltételez, tudathasadásos pszichopata és patkó lesz belőlük.
Spiritualitás:
Ismét a voluntarista (akarattal szabályt követő) és a misztikus (annak felfedezése, ami mindegyikünkben benne van) irányzatok közötti különbség, de erről beszéltem bővebben régebb, itt a blogon, elő lehet keresni:)
Dióhéjban, leegyszerűsítve ennyi.
Vili bácsi reloaded
szombat, január 29, 2011
Csiki Attila-József
Bill bácsi az egyik legnépszerűbb médiaszemélyiség az Egyesült Államokban, a Fox-nak dolgozik. Rengetegen szeretik, csodálják a brilliáns intellektusát. Van rá tömegigény.
Nehogy most azzal jöjjetek, hogy "a tehénszar finom dolog, elvégre hatmilliárd légy nem tévedhet..."
Kérem, kicsit nagyobb tisztelettel beszélni Bill O'Reillyről. Ő egy meg nem értett zseni. Még Hawkingnál is okosabb. Szerintem. Íme a bizonyíték:
Attól most tekintsünk el, hogy amint a Youtubeos kommentekből is kilátszik 13 éves kislányok is meg tudják cáfolni azt, amit mond. Mit is tudnak ők az életről??? Egyáltalán mit is keresnek internetközelben? Ahelyett csak babázzanak s sminkeljék magukat, ne szóljanak bele a nagyok dolgába. Legyen már egyszer rend ebben a világban :|
Na.
Nehogy most azzal jöjjetek, hogy "a tehénszar finom dolog, elvégre hatmilliárd légy nem tévedhet..."
Kérem, kicsit nagyobb tisztelettel beszélni Bill O'Reillyről. Ő egy meg nem értett zseni. Még Hawkingnál is okosabb. Szerintem. Íme a bizonyíték:
Attól most tekintsünk el, hogy amint a Youtubeos kommentekből is kilátszik 13 éves kislányok is meg tudják cáfolni azt, amit mond. Mit is tudnak ők az életről??? Egyáltalán mit is keresnek internetközelben? Ahelyett csak babázzanak s sminkeljék magukat, ne szóljanak bele a nagyok dolgába. Legyen már egyszer rend ebben a világban :|
Na.
Csodavarrás 2. - Körülmény és összefüggés
kedd, január 18, 2011
Csiki Attila-József
Előzmény: Csodavarrás 1. – Egy kis metodológia
(folytatás)
Tehát: minden olyan esetben, amikor valamire nincsen magyarázat (ami tudományos, falszifikálható – fennáll a lehetősége, hogy további vizsgálatok megdöntsék vagy módosítsák), csupán arról van szó, hogy
- Nem ismerjük, hogy a jelen lévő körülmények közül melyik az, amelyik releváns. Például egy barna téglát nekidobok az ablaknak, az betörik. Körülmények: a tégle színe, tömege, alakja, sűrűsége, az ablak átlátszósága, törékenysége, ellenállósága, vastagsága. Itt például nem számít az, hogy a tégla milyen színű vagy mennyi az ablak fényáteresztő képessége. Amennyiben kéznél lenne egy tökéletesen elfogadható és reprodukálható magyarázat, de nem a releváns körülményeket választottam ki, olyan magyarázatokra juthatok, mint pl: a tégla attól törhette be az ablakot, mert barna, stb. Egy barna papír nem fogja betörni az ablakot (pedig barna...), ezért ez a magyarázat esni fog. Továbbá, ha betörik az ablak, de nem tudjuk mitől, vagy kitől (az eszközöket elvitték, rég történt, stb), szintén nem fogjuk ismerni a körülményeket. „Lehetséges” magyarázatokat dolgozhatunk ki, több olyan esetre, amikor vagy a K1, vagy a K2, stb. körülmény állt fenn. Ezekben az esetekben a magyarázatunk nem bizonyítható, de nem azért, mert valami természetffölötti történt, hanem azért, mert több lehetséges körülmény állhatott fenn.
- Amikor nem ismertek az összefüggések, akkor hasonló helyzetben vagyunk, mint a tudomány párszáz éve. A körülmények változtatása által próbáljuk az E eseményben beálló válozásokat kvantifikálni, mérhetővé tenni. Amennyiben ez nem sikerül, még mindig nem jelenti azt, hogy az esemény megmagyarázhatatlan, csupán azt, hogy a releváns körülményeket még nem tudtam olyan mértékben variálni, hogy egy összefüggés léte világossá váljon előttem. Nem fogom tudni megmagyarázni, hogy miért jelenik meg villám (ami tűz) pont akkor, amikor zápor van (víz), stb. Ha nem ismerem az összefüggést az kőolaj ára és a kenyér ára között, akkor nekiállhatok és módosíthatom a paramétereket: kőolaj árát vihetem fel vagy le pár napig, figyelve a kenyér árában beállt változást. Amennyiben ezt a kísérletet több évig végzem, észrevehetem, hogy habár pár hónap késéssel, de a kőolaj ára befolyásolja a kenyér árát, mivel a kőolajből üzemanyag lesz, azzal mennek a mezőgazdasági gépek, kamionok, a pékség főnökének kocsija, stb. Itt megállapíthatok egy összefüggést, miszerint a magas kőolaj ár és a magas kenyérár összefügg. A másik aleset, amikor nagyjából ismertek a körülmények, de az ok-okozati összefüggések megközelítésénél problémák vannak. A körülmények: felgyúlt a lámpa, megnyomtam egy gombot. Az ok-okozati irányt meghatározom: a lámpa felgyúlása okozta azt, hogy én megnyomtam a gombot. Hogyan? A lámpa mindig és mindenkor, amikor fel akar gyúlni, vágyat ébreszt bennem, hogy megnyomjam a gombot. Ellenőrízhető? Természetesen: ahányszor a lámpa felgyúlt, én mindig fel akartam kapcsolni. Akkor miért nem gyúlt fel pl most, hogy megnyomtam a gombot? Mert most nem a lámpa akart kigyúlni, hanem én akartam önálló kezdeményezésből megnyomni a gombot. Ergo: az én döntésem irreleváns, nem számít, a lényeg, hogy a lámpa mit akar... Tehát ok-okozat irányra vigyázni, gyerekek!
Összesítve: ha valamire nincs tudományos magyarázat az nem jelenti azt, hogy valamire nem létezhet tudományos magyarázat. Lehet, hogy nem ismerünk minden releváns körülményt, lehet, hogy nem ismerünk minden összefüggést, és lehet, hogy eleve rossz oldalról közelítjük meg az ok-okozati összefüggés kérdését.
Éppen ezért csodának nyilvánítani valamit, aminek tanulmányozására véges időt szenteltünk, mert e véges idő alatt nem találtunk rá magyarázatot, felelőtlenség és nem tanúskodik különösképpen letisztult metodológiáról.
(folyt. köv)
"Csodavarrás" sorozat 1. Egy kis metodológia
hétfő, január 17, 2011
Csiki Attila-József
(egy aktuális cikk)
Már az elején ki szeretném fejezni, hogy nem elírásról van szó, sőt ezzel a szóval többet akarok kifejezni, mint amennyit ki lehet egy oldal szöveggel.
Ez az írás több részre fog oszlani, mert ugyebár egyből senki nem fog nekivetemedni elolvasni egy nyolcoldalas dokumentumot. Én legalábbis kétszer meggondolnám...
Hosszú tekergéseken keresztül a következő „téziseket” állítom fel és igyekszem bebizonyítani: a vallásnak nem dolga a világ jelenségeinek magyarázata, ebből kifolyólag problémás a „csodák” értelmezése és kezelése, továbbá problémás a „végső célok” posztulálása, kijelentése. Mindehhez szigorúan metodológiai szempontból közelítek, és a végső pont amire el szeretnék jutni az az, hogy magára a „vallásra”, mint jelenségre tökéletesen természetes, emberi magyarázat lehetséges, és ezért nem tartozik a „csoda”, a „természetfölötti alapítás” kategóriába. Csupán a csodák beazonosításánál követett módszertant használom. Aztán, ha minden jól megy, kikezdem a sorozat végén, vagy új sorozatban a véletlen egybeesések és a szerencse témakörét is. Na.
Lóra fel!
Szokták mondani, hogy a tudomány a világ megmagyarázásával foglalkozik, a vallás meg azzal, hogy a világ értelmére rávilágítson (egyik a hogyan, másik a miért). Ezt így problémásnak találom. Ugyanis modják még azt is, hogy ahol a tudomány kudarcot vall, áveszi a helyét a hit. Ebből az utóbbi mondatból az következik, hogy a vallás mégiscsak magyarázni akarja világot, viszont felmerül az a probléma, hogy ahogyan a tudomány egyre több dolgot tud megmagyarázni, egyre kevesebb helyet enged a hitnek. Puff.
Nos, közelítsük meg a problémát a tudomány és a magyarázat szempontjából: mikor lehetséges valamit megmagyarázni? Tegyük fel, hogy van egy E esemény. Ezt az eseményt megfigyelik, felállítanak egy T elméletet, amely kijelenti: K1,...,Kn körülmények fennállása esetén, mivel léteznek ezek között L1,...,Ln törvények, az E esemény törvényszerűen bekövetkezik. A T elmélet tesztelése úgy történik, hogy beállítanak mindenféle körülményt: olyant, amelyekben a K1,...,Kn jelen van, olyanokat, amelyekben egy bizonyos Ki vagy Kj hiányzik, stb. Amennyiben a teljes körülményhalmaz az ismert L1,...,Ln törvények alapján megismételhetően és leellenőrízhetően az E eseményt produkálja, a T elméletet elfogadhatjuk mint az E esemény magyarázatát.
Ebből következik, hogy a következő esetekben nem találunk magyarázatot az E eseményre:
- A K1,...,Kn körülményhalmaz nem ismert
- Az L1,...,Ln összefüggéshalmaz nem ismert. Vagy pedig ismertek a körülmények, de rossz oldalról közelítjük meg a kauzalitás kérdését (hogy mi okoz mit), ezért az összefüggéseket nem tudjuk meglátni.
(folyt. köv)
Horoszkóp és gonoszpók
szombat, január 15, 2011
Csiki Attila-József
Olvasod a napi horoszkópodat?
Meg vagy győződve arról, hogy tipikus Skorpió/Kos/Oroszlán vagy?
Think again.
Eredetileg 13 állatövi jegy volt (tulajdonképpen ma is annyi van), csak a babiloniaknak tetszett a 12-es szám, ezért egyet kivágtak. Ehhez még hozzatevődik a Föld tengelyének periodikus dőlésszögváltozása, ami csúszásokat okoz a zodiákusban. Szigorúan tudományos, asztronómiai alapon, ahogyan ma ez érvényes, a 13 jegy a következőképpen oszlik meg (a napok azért fedik egymást, mert a pontos elválasztó nem GMT 0 óra 00 perckor történik csak a mi kedvünkért, hanem akkor, amikor éppen):
Bak: Január 20-Február 16
Vízöntő: Február 16-Március 11
Halak: Március 11-Április 18
Kos: Április 18-Május 13
Bika: Május 13-Június 21
Ikrek: Június 21-Július 20
Rák: Július 20-Augusztus 10
Oroszlán: Augusztus 10-Szeptember 16
Szűz: Szeptember 16-Október 30
Mérleg: Október 30-November 23
Skorpió: November 23-29
Kígyótartó: November 29-December 17
Nyilas: December 17-Január 20
Ha esetleg valakiben ezzel identitászavart okoztam, szívesen máskor is. Van egy átszámoló-gép is, habár amint látom, ebben is eltolódások vannak. Szép hétvégét:)
Kneel before Neil
szombat, január 08, 2011
Csiki Attila-József
Premissza: "Isten létezik, mert nem tudom (sic!), hogy hogyan működik az apály és dagály..."
Siralmas interjú, újra visszamegyünk a Magyarázatok Istenére* - amint azt valamikor oly elokvensen kifejtettem :D Röviden: ha az Isten-fogalom ahhoz kötődik, hogy "az, ami megmagyarázza a jelenséget, amit jelenleg nem értek mert sült bolond és simaagyú vagyok", ne csodálkozzak azon, ha kiröhögnek. Jobban tenném, ha saját magam röhögném ki, mivel a hitet egyenrangúvá teszem ezáltal a tudatlansággal. Ha ezt valaki megteszi, akkor írhatnék akármilyen bődületes marhaságot* erre a blogra (amint azt rutinszerűen teszem is*, ne féljetek), mindenki hagyva csapot-agyat elkezdene hirtelen hódolni a "kinyilatkoztatásom" előtt.
Nos, aki teszi, ő baja.
Szerencsére itt van Kolbert Pista, akiről majdnem elnevezték a Megyeri Hídat*, de aztán mégsem annyira:
(Aki tudja, hogyan kell be-mbeddelni egy be-embeddelhetetlen videót, az szóljon. De link azért van)
Siralmas interjú, újra visszamegyünk a Magyarázatok Istenére* - amint azt valamikor oly elokvensen kifejtettem :D Röviden: ha az Isten-fogalom ahhoz kötődik, hogy "az, ami megmagyarázza a jelenséget, amit jelenleg nem értek mert sült bolond és simaagyú vagyok", ne csodálkozzak azon, ha kiröhögnek. Jobban tenném, ha saját magam röhögném ki, mivel a hitet egyenrangúvá teszem ezáltal a tudatlansággal. Ha ezt valaki megteszi, akkor írhatnék akármilyen bődületes marhaságot* erre a blogra (amint azt rutinszerűen teszem is*, ne féljetek), mindenki hagyva csapot-agyat elkezdene hirtelen hódolni a "kinyilatkoztatásom" előtt.
Nos, aki teszi, ő baja.
Szerencsére itt van Kolbert Pista, akiről majdnem elnevezték a Megyeri Hídat*, de aztán mégsem annyira:
(Aki tudja, hogyan kell be-mbeddelni egy be-embeddelhetetlen videót, az szóljon. De link azért van)
* látjátok, egy igényes cikket dokumentálni kell, ami utánanézéssel jár.**
** hogy saját írásoknak néztem utána, ahhoz senkinek semmi köze***
*** nekem van miből, mert írtam eleget****
**** "sokat" talán, de "ELEGET"...???
Boobquake, egy tudományos kísérlet
kedd, április 27, 2010
Csiki Attila-József
Nemrég a teheráni pénteki ima vezetője azt állította, hogy sok nő nem öltözködik szerényen, ezzel sok férfit és fiatalt elcsábítanak és ez okozza a földrengéseket. Namármost én tanultam még fiatalabb koromban, hogy a földrengéseknek inkább a földkéregben felgyülemlett feszültség felszabadulásához van inkább köze, de akik velem együtt csupán ezt mondták volna, örökre helyet foglalhattak volna az "unalmas tudomány" egyáltalán nem figyelemreméltó piedesztálján (amit valahol egy eldugott könyvtár sarkában lehet fellelni). Jen McCreight, egy fiatal blogger viszont felvette a kesztyűt, és egyedülálló ötlettel jött elő: végezzünk egy kísérletet, amelyben jó sok nő vesz részt, lehetőleg mélyebb dekoltázzsal, és figyeljük meg, az eset tényleg megnöveli-e a földrengések gyakoriságát és intenzitását!
Az esemény nagy publicitást kapott, felkapta minden nagyobb amerikai tévéállomás és internetes sajtóorgánum, és április 26.-ra össze is gyűlt 200.000 résztvevő.
Mára a tudományos eredmény is meglett: a USGS szerint április 26-án összesen 47 földrengés volt, ami szépen belefér abba a kvótába, ami akármikor megtörténik. Ergo: semmi statisztikailag kimutatható összefüggés nem létezik "szerénytelenül" öltözködő nők (és mielőtt valakire is követ dobnánk, ez a kifejezés egy olyan kontextusban hangzott el, ahol a csukló és boka szabadon hagyása már annak számít...) és a földrengések gyakorisága között!
