hétfő, május 02, 2011
Csiki Attila-József
A klasszikus vicc szerint a cigány a fiát lopni tanítja. Biciklin tolnak egy-egy nagy zsák valamit. Megállítja őket a rendőr és megkérdi: Mégis, mi van abban a zsákban? Fű, mondja a cigány. A rendőr nem hiszi és kibontatja velük, hát tényleg fű. Miután a rendőr továbbengedte őket, az öreg megszólal: Na látod, fiam, így kell biciklit lopni.
Valami hasonló történt az éjjel is, amikor Obama egy nagy beszédet mondott. Persze előzőleg le volt kommunikálva, vagyis ki lett szivárogtatva a hírcsatornáknak, hogy a bejelentés miről fog szólni, hogy elegendő számú rendőr meg tanú verődjön össze annak megállapítására, hogy a zsákban igenis friss fű van, majd ezt kollektíve megünnepelhessék. Mert a tömeg mindig jobban ünnepel, jobban túrázzák egymást, mint kurbli a Dácsiát. Míg egyedül az ember talán észreveszi a biciklit, tömegben kötelező a fűvel tömött zsákot látni. Hiába no, ilyenek vagyunk, úgy fajilag.
Akkor nézzünk csak rá, mi is az a bicikli, aminek szinapszisai ilyen szép érzelmi töltet segítségével a zember agyába berögzülnek:
1. A 9/11 még mindig rezonál. Ezzel mindent meg lehet nyerni.
2. A zsákot tovább kell növelni, emlékeztetni kell a családokat, hogy családtagokat vesztettek. Vendetta!
3. A fájdalom eggyé forrasztott minket, mert volt közös ellenség. Fontos megemlíteni, hogy nem számított, milyen istenben hiszünk, csak az, hogy amcsik vagyunk. America, F*ck yeah! Tíz éve indultunk friss fűért, gyerekek.
4. Habár nem említhetjük meg a Guantanamót, mert az biciklitartozék, azt mindenképpen muszáj, hogy Afganisztánban lecseréltük a kaszákat, mert nem vágtak jól. Otthon megerősítettük a csűrt, hogy férjen be a széna. Ingyom bingyom tálib-e, tutálibe, málibe.
5. Augusztusban szóltak a srácok, hogy hol a fű, csak akkor volt más hír-értékű dolog úgyhogy nem akartuk a médiát megtömni ilyesmikkel, a dollár is jól állt és az olaj is olcsó volt. Most a dollár lent, az olaj fent, ezt meg kellett változtatni. Szerencsétlenségből volt elég a napokban, jól jön a jó hír is.
6. Persze, fű van a zsákban, de nem azért mert zöld. Lehetne kék is. A zölddel semmi bajunk. A színe nem számít (mi úgyis a bicikliért mentünk, haha).
7. Jujj de jó, hogy ilyen jó kaszás kalákát összehoztunk.
8. Tíz évig próbáltuk megbosszulni, hogy egy marék füvet lelegeltek tőlünk, igaz, hogy rááldoztunk egy hektárt is, de akit ez zavar, forduljon félre, inkább nézze: hoztunk egy zsákkal!
9. Ismét megemlítem a szakikat, mert jó munkát végeztek, hősök ők.
10. Ugyanúgy a családokat is, hogy legyen szép keretben a téma, érzelmek, érzelmek a végén is.
11. Még nem fejeztük be a dolgunkat, még biciklizünk jobbra-balra, teszünk ezt-azt, tekerjük a pedált, a kanyarban jelzünk, szép szabályosan, de ez ne tűnjön fel senkinek, mert csak egy mondatot pazarlunk erre.
12. Ezek után a biztonság kedvéért meg kell említeni, hogy „One nation, under God, indivisible”, mert ha nem, akkor muzulmánnak néztek, pedig a héten megmutattam nektek, hogy mekkora a születési bizonyítványom, higgyétek már el végre, hogy terrorellenes vagyok, nem muszlim, amerikai, szeretlek titeket és keresztény vagyok!
May 2, God Bless USAM!
(update)
0 beszólás:
Megjegyzés küldése