Érvelés fail

Két fajta, gyökeresen különböző gondolkodásmód létezik. Két féle gondolkodás, mely között párbeszéd nem lehetséges, annyira ellentétesek az alapfeltevéseik. De nem csak azok hanem maga a mód is, ahogyan a két módozat szerint információhoz, tudáshoz jutunk. Ugyanakkor a közöttük lévő hasonlóságok sokakat hiábavaló párbeszédre ösztönöz.

• 1. Nevezzük egyeseknek

a. Amit érzékelek az nem térkép, hanem maga a terep. 

b. Benyomásaimat, ismereteimet nem a térképről szerzem, hanem a terepről. 

c. Ezért ha valamit szubjektívként értékelek, azt úgy értem, hogy saját képet alkottam az objektív valóságról.

d. Mindebből következik, hogy ugyanazon terepről több embernek ugyanaz a térkép lesz a fejében.

• 2. Őket meg ketteseknek

a. A térkép alakja nem a terep alakja, ugyanúgy a térkép tökéletlensége nem a terep tökéletlensége. 

b. Benyomásaimat vegyesen szerzem a térképről és a terepről, de amennyiben a terepet nem láthatom, úgy csak a térképről. 

c. Ezért ha valamit szubjektívként értékelek, azt úgy értem, hogy saját képet alkottam egy valósnak érzékelt dologról.

d. Mindebből következik, hogy külön emberek fejében létező térképek ugyanannyira különböznek, mint alma meg körte.

• Az első módon gondolkodók úgy tartják, hogy ezer ember hite elegendő bizonyíték arra, hogy valami úgy is van. Így érvelnek: 

a. Amit érzékelnek, az maga a valóság, hisz dirrekt módon azt érzékeljük ami van. Mint egy videokamera.

b. Ami kint van, az lesz bent is. Bent nincsen semmi kép anélkül, hogy valami előbb kint ne lett volna.

c. Az a hit, ami – mint belátom – szubjektív dolog, annyiban szubjektív, hogy a saját érzékelésemet tükrözi az objektív, külső valóságról.

d. Mindebből az következik, hogy ezer ember hite személyes és e hit léte objektív valóságra utal, tehát az az objektív valóság létezik.

e. Végül pedig teljesen legitim, hogy én is ugyanebben higgyek. Ha másnak fontos annyira, hogy az életét tegye rá, akkor ez a legkevesebb amit tehetek.

• Érvelési hiba:

E1. 1.e: Az érvelés során használt premisszák szerint a másik ember hite  valóságról alkotott kép. Egy térkép. Mégis úgy bánik vele az érvelés, mint az objektív valóság részével, és tovább már nem a valóság leképezéseként használja. Saját törvényét szegi, ez pedig, mivel hitrendszert érint, kognitív disszonancia. Csúsztatok, mert valamit csupán az általa nyújtott érzések miatt akarok elhinni. Bujkálok saját szubjektivitásom elől. Tagadásban élek, és szereztem valamit, ami eufóriát ad, az eufória pedig elfedi azt, ami elől menekülök. Ha az, amit szereztem alkohol vagy drog, akkor azt mondják rá, hogy függőség, veszélyes, elszakít a valóságtól és kezeltetni kell. Ha ugyanaz a betegségem, de tündérmesével etetem magam, az társadalmi elismerésnek örvend és nem kezelik sehol. Sőt, elvárják, hogy ugyanazt egyem én is, mert ha nem, színvak vagyok meg süket, meg miegymás. Akkor ugyan kik kezelnék az ilyesmit? Vak vezet világtalant?

• A második módon gondolkodók viszont úgy tartják, hogy "egymilliárd ember hite" sem alap arra, hogy valami úgy is van. Így érvelnek:

a. Amit azok érzékelnek az nem mond semmit a valóságról Az egy reprezentáció, egy értelmezés.

b. Általában véve a benyomásaikat vegyesen szerzik a valóságról és maguk és mások fejében élő reprezentációiról, viszont láthatatlan valóság esetén csupán saját maguk és mások reprezentációira tudnak támaszkodni.

c. Ebből az következik, hogy esetektől függően egy párszáz generációs, csupán mások fejében élő dolgok alapján végzett térképmásolás alapján állítják azt, hogy valaha volt terep is. L. R. Hubbard is megcsinálta, nem nagy kunszt, csak mivel a szemünk előtt tette, annyira azért nem hiszünk neki.
d. Hiába adjuk össze egymilliárd ember konkrét dologról alkotott személyes hitét, nem egymilliárdszor kapjuk ugyanazt, hanem egymilliárdszor másvalamit. Habár az "egymilliárd ember Gittegyletről való képalkotása" értelmezhető kifejezés, "egymilliárd embernek a Gittegyletről alkotott képe" már nem értelmezhető ugyanabban az értelemben. Az. "egymilliárd ember hité"-nek még értelme sincs. Ugyanúgy semmi értelme az "őseink hite", "szentek hite", "évezredes hit", stb. kifejezéseknek. A hit egyszerre csak egy fejben létezhet, ezért természetes korlátja az az emberi agy, amelyben benne van, az agynak meg tér- és időbeni korlátai vannak.

e. Ezért a maximum amit elmondhatunk egymilliárd ember hitéről az az, hogy nekik valami külön-külön dolog, amiről azt hiszik, hogy ugyanaz, ami a szomszéd fejében is van, valamiért fontos. Annak van a legkevesebb valószínüsége, hogy ez a legkevésbé is kötődjön a valósághoz. Sőt, az E1. alapján ez a valószínüség is gyakorlatilag a nullával egyenlő.

• Érvelési hiba:

E2. 2.e. Az érvelés hibája abban rejlik, hogy ha egyesek olvassák, amúgy sem értik, mert még logikusan is szubjektív alapon gondolkodnak, ha meg kettesek, akkor ezzel csak az érvelés hiábavalóságára emlékezteted őket, ami egy elég privát és fájó gondolat...

Na, erre kössél bogot!