Fizikai Nobel

Forrás: NASA

A tegnap kihirdették az idei fizikai Nobel-díjat. Felét Saul Perlmutter, másik felét Brian P. Schmidt és Adam G. Riess kapta "az Univerzum gyorsuló tágulásának távoli szupernovák megfigyelésén keresztül való felfedezéséért". 

Számomra a döntés igencsak furcsa. A felfedezés önmagában (már ha felfedezésnek lehet nevezni, én inkább megfigyelések interpretációjának hívnám) nagy dolog. Lenne. Arra alapszik, hogy több milliárd fényévre található Ia típusú szupernovák vöröseltolódása nagyobb mint a Földhöz közelebbi szupernováké. Ergo: minél távolabb van valami, annál gyorsabban iszkol elfele. Mindez azért, mert egy hipotetikus, titokzatos, eddig ki nem mutatott "sötét energia" kergeti vadul.

Már ha a fénysebesség konstans ugyebár. Meg ha létezik a sötét energia (ami nem tévesztendő össze az Erő sötét oldalával, de amig ki nem mutatják, addig egyelőre ugyanaz a fiktív kategória).

Einstein szerint a fény sebessége konstans. 299.792.458 m/s.

De elmélete nem csak Einsteinnak van. Az E=mc^2 képlettel szemben létezik már elmélet arra vonatkozólag, hogy a fény sebessége nem konstans, hanem idővel csökkenő, amit a GM=tc^3 képlet fejez ki. Ennek ertelmében nem az univerzum tágulása gyorsul egy titokzatos, de eddig ki nem mutatott sötét energiának köszönhetően, hanem a fény lassul folyamatosan, ami pontosan a kísérletileg kimutatott gyorsuló tágulás mértékének felel meg.

Nem azt mondom, hogy a fény lassul, azt sem, hogy nem létezik sötét energia. Csupán azt állítom, hogy kissé elhamarkodott dolog olyan "felfedezésért" Nobel-díjat adni, ami nem is felfedezés. Hisz akkor a kompetitív elméletet is felfedezésként kellene titulálnunk, hisz ugyanazokat a kísérleti megfigyeléseket írja le - csupán más modellel. Ugyanakkor e kompetitív elmélet eggyel kevesebb entitás létét feltételezi: nem kell megfigyelhetetlen és bizonyíthatatlan sötét energiát feltételezni ehhez. Tehát Occam borotvája egyből az első elméletet vágná le... Tudásunk egyelőre nem lehet - ezért nem nevezném felfedezésnek - kétségünk viszont annál több.

Addig is a "tudta Ön, hogy az Univerzum tágulása gyorsul?" kérdésre az emberek azon 21 százalékához sorolom magam, aki "nem tudta". Nem azért, mert nem hallottam volna róla, hanem azért, mert mint ismeretelméleti kategória, a tudás indokolt igaz hit, márpedig az eset igazsága nem eldöntött és kétségek merültek fel az indokoltsággal szemben is.