Mottó: "Ne szájalj, hogy nem vagy gazdasági szakember, ha kocsid van, pofa be s olvasd!"
A helyzet úgy áll, hogy a világ vezető olajkitermelő országai akármelyikében akármikor instabilitás léphet fel. A helyzet iróniája, hogy a 100 (száz) éves időtartamú, kőolajra alapozott civilizációnk olajból meggazdagodott államai szinte kivétel nélkül komoly szociális problémákkal küzdenek. Magas munaknélküliség, alacsony átlagéletkor (<35 év), élelemhiány, stb. Talán szimbolikus leírása ennek a világrendnek a Burj Khalifa 800 méteres műpéniszének/tornyának megnyitása, mely bár nagy is volt, gyönyörű is volt, de szerény véleményem szerint is egy epikus méreteket öltő önkielégítés, mely nem jó semmi egyébre. Fényesen spriccolt mindenfelé, s nagyjából ennyi...
Szóval, helyi instabilitások esetére az olajárak alakulására a becslések a következőek:
(forrás: EarlyWarning)
A vörös csík abban az esetben érvényes, amikor napi 2 millió hordó tartalékkapacitása van az illető országnak, a kék csík meg akkor, ha nincs tartalékkapacitása. Figyelmet érdemel ebben a kontextusban az az információ, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség az olajkitermelési csúcsot (peak oil) már a múltba helyezi...
Megfigyelhető, hogy Líbia, mint Európa fő édes-nyersolaj ellátója kissé kiesett, és ezen a héten a brenti olajár napról napra mászott fel 103, majd 108, majd 111, majd 117 dollárra, mielőtt ugyanaznap vissza nem zuhant 13-ra, majd 111 dolláron stabilizálódott (egyelőre).
Miért mondom, hogy "egyelőre"? Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Szaud-Arábiában is küszöbön áll egy nagyobb megmozdulás, habár manapság nem lehet előre kiszámítani semmit.
Amennyiben mégis, vessünk csak egy pillantást a fenti grafikonra és nézzünk csak rá a 350 dolláros olajárra.
Ami a mainak három és félszerese...
Ez pár hónapbon belül három és félszeres benzinár...
Kérdésem: ezek után is komolyan gondoljuk, hogy a "külföldi árú" kell nekünk, vagy odaállunk a gyergyói, székelyföldi, vagy román árú mellé?
0 beszólás:
Megjegyzés küldése