Szavakból nincs sok. Sztorikból, emlékekből, képekből, rajzokból annál inkább. Eredetileg csak szöveges lett volna, de úgy tűnik helyesnek, hogy ne a fájdalmunknak állítsunk emléket, hanem a barátunknak.
Köszönünk, András!
Egykori suliújság, a Papagáj reloaded. In memoriam Selyem András


0 beszólás:
Megjegyzés küldése