Titokzatos kérdések, titokzatos válaszok

Ezt a témát Eliezer Yudkowsky-tól kölcsönzöm, illetve az ő leírására támaszkodom. Van egy olyan jelenség, mely szerint összemossuk azt, ami tudás, azzal, ami a tudás érzetét adja. Olyan "titokzatos" kérdésekről van szó, mint az, hogy "Mi a tűz?", "Mi mozgatja az izmokat?". Elég volt készpénznek venni valaki "bölcsnek" a megjegyzését, miszerint ezek titokzatos dolgok, melyeket a tudomány soha a büdös életben nem fog tudni megmagyarázni és a tömeg máris nyitott arra a magyarázatra, mely a tűzre azt mondja, hogy egy flogiszton nevű anyag, mely a fába lett zárva, és hő hatására kiszabadul belőle. Vagy az izmok mozgatójára kitalálni az "elan vital" elméletet, miszerint van egy életerő, belső lendület, ami mozgat. Hasonló dolog az emberi tudatosság kérdésére a "lélek" választ adni, vagy valami hasonlóan kézzelfoghatatlan és ugyanolyan misztikus kifejezést.

De ezek az elméletek nem adnak új tudást, az eredeti kérdés ugyanannyira titokzatos marad, mint addig. A flogiszton elmélet nem magyarázza meg, hogy mi is az a flogiszton, hogyan hat, miért hat úgy ahogy hat, az elan vital elmélet meg nem magyarázza meg, hogyan hat az akarat erre az elan-ra és az elan az izmokra. Amiben az ilyen titokzatos válaszok kimerülnek, az az elmélet nevének hangoztatása: flogiszton! Elan vital! És mostanában: vonzás törvénye! Karma! Az... Semmi új információt nem kapunk ezért, hogy ezek az állítólagos dolgok hogyan is működnek, mi alapján, de mivel valaki adott egy titokzatos választ, ezért úgy tűnik, mintha most már tudnánk, de aztán mégsem.

Yudkowsky a titokzatos kérdések témakörben négy kritériumot említ, amiről fel lehet ismerni ezt a bullshit kategóriát:

    1. a magyarázat nem jelzi előre az előreláthatót, hanem megállítja a kíváncsiságot. Ad egy választ, ezzel lezárja a kérdést, de a válasz nem ad semmit.

    2. a hipotézis nem tartalmaz semmi változó, mozgó részt, komplexebb mechanizmust, csupán egy "erő", egy "tér", egy "szubsztancia", amiről elhangzik, hogy emitt vagy amott van, vagy épp mindenhol. Viszont az, hogy ez a titokzatos erő miért éppen így viselkedik, ahogy a hipotézis leírja, elvész a titokzatosság ködében.

    3. azok, akik kedvelik az ilyenfajta magyarázatokat, ignoranciájukkal dicsekednek, hangos szóval hirdetik mindenfelé azt, hogy milyen fantasztikus ez a jelenség és hogyan győzi le a tudományt, meg mennyire kívül áll a mindennapos dolgok körén és nem alkalmazható rá tudományos magyarázat.

    4. a kérdéskör még azután is titokzatos marad, hogy a hipotézis választ adott rá, és ugyanúgy rendelkezik a csodálatos megmagyarázhatatlanság mesés tulajdonságával, mint azelőtt.

Minderre egyetlen egyszerű pirulát ad Yudkowsky: meg kell értenünk, hogy a titokzatosság a kérdések tulajdonsága, nem pedig a válaszoké.