szombat, január 05, 2008
csikiati
Ez itt a művészet rovat. Most ide fogom rakni a rajzaimat. Stílusban valahol Vasarelly, Dali és a Feynman-diagramok között vannak. Valamikor így kúráltam magam.
életáramlatok
az első ilyen stílusú rajzom. minden áramlat mögött ott van egy másik, egy nagyobb, egyik áramlat sem létezik önmagában, emitt-amott összeérnek.
az első ilyen stílusú rajzom. minden áramlat mögött ott van egy másik, egy nagyobb, egyik áramlat sem létezik önmagában, emitt-amott összeérnek.személyes felhő
a hozzám közel álló személyeknek élesebb a körvonala, a távolabbiak elmosódnak. olyan, mint egy felhő. egy személyes felhő.
mindennek kezdete és mindennek vége ugyanaz. az egyik irány kifele mutat, a másik befele. de melyik?222 döntés
minden döntés válaszút elé állít minket. minden válaszút egy elágazás. ha ránézek az eddigi életemre, ilyen rajzolatot látok, középről indul az a vonal, emiről emlékeim vannak, az egyetlen, amit sajátoménak tekintek. hogy miért épp 222? az egyik ok az, hogy a megrajzolás folyamatát hajszálpontosan ennyi döntés kísérte. a másik, hogy amikor kijelöltem az objektumokat exportálásra, a gép azt írta ki, hogy "222 objects selected"...aszfalton
egy ember, aki olyan gyorsan száguld előre az életben, hogy a saját Szíve nem tudja utólérni. a Fül süket, "majd máskor szívesen" meghallgatja. az ember egy parkolóban félrehúz, hogy bevárja a közeledő szívet, de az valahol elekadt a hajszában. az űr szembetűnő, a Szív háromdimenziós, nélküle az ember csak egy árny az aszfalton. az árny tehetetlen.ez a rajz a végső formáját akor érte el, amikor az egyik változatnál ledöbbentem: többet fejezett ki, mint amennyit akartam volna...
sas4 (de lehet, hogy páva)
egy dinamikus madár, szerintem sas, a négyes verzió, mások szerint páva. egy nagyobb kompozíció része, mely egy jóbarát falán lóg, alkalmanként kis mécsessel megvilágítva, hogy jobban kiadja a színeket és jobban érvényesüljön a hatás.acéltáj
egy másik jóbaráttal, egy zenésszel kötött egyezség rám eső része. "beszéljünk úgy, mint kultúrlények. én valamicskét értek a rajzoláshoz, te meg a zenéhez. én rajzolok valamit, lerajzolom azt, ahogyan látlak, te meg készítesz egy zenét arról, hogy hogyan látsz engem". a zene telitalálat volt.összezavarodva
"milyen rend az, amit össze lehet zavarni?" - örök kérdés, volt egy időszak, amikor csak ezt lehetett leolvasni az arcomról. magamba néztem és ezt láttam. kicsit darabosra sikeredett, de így hitelesebb.erős kéz
szívből jövő ajándék egy nagyon közeli barátnak, aki pontosan azt képviselte az életemben, amit a cím és a kép mutatnak. örök hálám.önarckép
és végül "a művész önarcképe" rovat, csak annyi a baj vele, hogy nem művész és nem önarckép, igazából minden, ami kifejeződik, egyfajta önarckép, ami megmutatja, mi zajlik belül.
5 beszólás:
Érdekes képek. Magyarázattal még érdekesebbek.
Olvaslak egy ideje, s hát mit mondhatnék, nem egyszerű :D. Ha kies transzilván tájainkra vetne még az, akiami vetni szokott, leülhetnénk egy sörre. Vagy mire.
Nálunk azt szokták mondani, hogy egy sör nem sör...
Megdöbbentő. Érthetetlen. Bámulatos. Elképesztő. Szóval minden, csak nem megszokott. Ezt a fajta gondolkodásmódodat ismertem. (már ami az ide beírt gondolatokat illeti) De hogy ilyen képekkel találkozzak.... Szóval nem nagyon jutok szóhoz. Kb. fél órája írom ezt a pár sort. Lassan 24 éve ismersz. Na ennyi év után jövök rá, hogy nem is ismerlek. Szar érzés, hogy ilyen későn, de annál jobb érzés, hogy végre... És még ki tudja, hogy mi mindent nem tudok... Mint ahogy azt sem tudtam, hogy "annyira" Nyugaton vagy. Minden esetre csudálatos dolgokat művelsz. Legalábbis az én agyamhoz képest. Ja, és az egy sör nem volt sör Szebenben sem... :)
Ha van még rajzod kérlek tedd fel őket mert a hozzá írt gondolataiddal egyedülállóak.Alapvetően utálom a blogot és csak szinte véletlenül léptem rá pont mikor feltetted de azóta számos ismerősnek barátnak megmutattam hogy így is lehet használni a technikát hogy egyszerre ennyi emberhez eljutattani a szépet és jót.Mindenkinek nagyon tetszettek a képek várom a többit
Marika
Megjegyzés küldése