A múltkor írtam, hogy el kezdett virágozni, mostanra már elég szépen kibontakozott. Ez a kép már saját, a következőben meg csak a virágjára közelítettem rá.
Ami meg a másik elültetett virágot illeti, a tiszteletreméltó főméltóságos segédkertész kartárs azt hitte, hogy gyom, s megszabadult tőle...
Azonban két hete kb. hatvan tulipán- meg egyéb hagymát ültettem el, de rájártak a rókák éjjelente, s miközben egy-két patkányt meglincseltek a kertünkben, a hagymaállományt is megtizedelték.
Hiába no, veszélyes környék, főleg éjszaka.
Yukka 2.
szombat, november 10, 2007
Csiki Attila-József
4 beszólás:
Ha már van blogunk, akkor legalább bloggyunk már.
Az én szobámba a virágok maguktól is egy magas létsíkba kerülnek. És még kertész sem kell hozzá :)
Pl: lehetne egy kis matek, vagy valami jó kis keleti történet.
Egy történeta Hagakureből:
Az embernek ismernie kell a "zápor tanítását". Akit útközben egy váratlan zápor elkap, elkezd rohanni, hogy ne ázzon el. Ha viszont természetesnek vesszük, hogy esőben vizesek leszünk, akkor kedélyünk megnyugszik, még akkor is, ha bőrig ázunk.
Ez a lecke mindenre vonatkozik.
Az én szobám viszont virágrehabilitációs központ, ami máshol kipurcant, az hozzám kerül. És jó nézni, ahogy napról napra éled.
Kibic, szerintem jó, hogy nem csak a nagy tanítások, gondolatok kapnak itt helyet...
Akkor lehet, hogy azt a maradék két virágomat te még megtudnád menteni :)
Megjegyzés küldése