Csodavarrás 2. - Körülmény és összefüggés

Előzmény: Csodavarrás 1. – Egy kis metodológia

(folytatás)

Tehát: minden olyan esetben, amikor valamire nincsen magyarázat (ami tudományos, falszifikálható – fennáll a lehetősége, hogy további vizsgálatok megdöntsék vagy módosítsák), csupán arról van szó, hogy

1. Nem ismerjük, hogy a jelen lévő körülmények közül melyik az, amelyik releváns. Például egy barna téglát nekidobok az ablaknak, az betörik. Körülmények: a tégle színe, tömege, alakja, sűrűsége, az ablak átlátszósága, törékenysége, ellenállósága, vastagsága. Itt például nem számít az, hogy a tégla milyen színű vagy mennyi az ablak fényáteresztő képessége. Amennyiben kéznél lenne egy tökéletesen elfogadható és reprodukálható magyarázat, de nem a releváns körülményeket választottam ki, olyan magyarázatokra juthatok, mint pl: a tégla attól törhette be az ablakot, mert barna, stb. Egy barna papír nem fogja betörni az ablakot (pedig barna...), ezért ez a magyarázat esni fog. Továbbá, ha betörik az ablak, de nem tudjuk mitől, vagy kitől (az eszközöket elvitték, rég történt, stb), szintén nem fogjuk ismerni a körülményeket. „Lehetséges” magyarázatokat dolgozhatunk ki, több olyan esetre, amikor vagy a K1, vagy a K2, stb. körülmény állt fenn. Ezekben az esetekben a magyarázatunk nem bizonyítható, de nem azért, mert valami természetffölötti történt, hanem azért, mert több lehetséges körülmény állhatott fenn.
2. Amikor nem ismertek az összefüggések, akkor hasonló helyzetben vagyunk, mint a tudomány párszáz éve. A körülmények változtatása által próbáljuk az E eseményben beálló válozásokat kvantifikálni, mérhetővé tenni. Amennyiben ez nem sikerül, még mindig nem jelenti azt, hogy az esemény megmagyarázhatatlan, csupán azt, hogy a releváns körülményeket még nem tudtam olyan mértékben variálni, hogy egy összefüggés léte világossá váljon előttem. Nem fogom tudni megmagyarázni, hogy miért jelenik meg villám (ami tűz) pont akkor, amikor zápor van (víz), stb.  Ha nem ismerem az összefüggést az kőolaj ára és a kenyér ára között, akkor nekiállhatok és módosíthatom a paramétereket: kőolaj árát vihetem fel vagy le pár napig, figyelve a kenyér árában beállt változást. Amennyiben ezt a kísérletet több évig végzem, észrevehetem, hogy habár pár hónap késéssel, de a kőolaj ára befolyásolja a kenyér árát, mivel a kőolajből üzemanyag lesz, azzal mennek a mezőgazdasági gépek, kamionok, a pékség főnökének kocsija, stb. Itt megállapíthatok egy összefüggést, miszerint a magas kőolaj ár és a magas kenyérár összefügg. A másik aleset, amikor nagyjából ismertek a körülmények, de az ok-okozati összefüggések megközelítésénél problémák vannak. A körülmények: felgyúlt a lámpa, megnyomtam egy gombot. Az ok-okozati irányt meghatározom: a lámpa felgyúlása okozta azt, hogy én megnyomtam a gombot. Hogyan? A lámpa mindig és mindenkor, amikor fel akar gyúlni, vágyat ébreszt bennem, hogy megnyomjam a gombot. Ellenőrízhető? Természetesen: ahányszor a lámpa felgyúlt, én mindig fel akartam kapcsolni. Akkor miért nem gyúlt fel pl most, hogy megnyomtam a gombot? Mert most nem a lámpa akart kigyúlni, hanem én akartam önálló kezdeményezésből megnyomni a gombot. Ergo: az én döntésem irreleváns, nem számít, a lényeg, hogy a lámpa mit akar... Tehát ok-okozat irányra vigyázni, gyerekek!

Összesítve: ha valamire nincs tudományos magyarázat az nem jelenti azt, hogy valamire nem létezhet tudományos magyarázat. Lehet, hogy nem ismerünk minden releváns körülményt, lehet, hogy nem ismerünk minden összefüggést, és lehet, hogy eleve rossz oldalról közelítjük meg az ok-okozati összefüggés kérdését.

Éppen ezért csodának nyilvánítani valamit, aminek tanulmányozására véges időt szenteltünk, mert e véges idő alatt nem találtunk rá magyarázatot, felelőtlenség és nem tanúskodik különösképpen letisztult metodológiáról.

(folyt. köv)