csütörtök, január 13, 2011
Csiki Attila-József
Az előző cikk kiegyensúlyozása érdekében következzék a "Tippek Firkászoknak" sorozat, második rész:Neked az élet fájdalom, nekem egy sztori – ami nem is kell igaz legyen.
Melyik valósabb a kettő közül? A szó vagy az érzés? Egyiket sem lehet megfogni, csak átérezni. Ugyanakkor fájdalmadat elmondhatod, szavakba öntheted, és amit én mondok az lehet, hogy fájdalmat okoz neked.
Van olyan fájdalom, amit nem lehet kikerülni. Fáj a fog. Ettől lesz valósabb? Vannak olyan sztorik, amelyektől, amelyekből nem lehet menekülni. Nem az esemény, hanem a sztori ami belőle készült. Az esemény, amikor a kalapács megüti a mutatóujjadat. Ebből készül egy darab kikerülhetetlen fájdalom és egy darab kikerülhetetlen sztori.
Van olyan fájdalom, amit ki lehet kerülni. Csak keresni kell egy megfelelően nagy szőnyeget, ami alá be lehet seperni, vagy egy nagyobb fájdalmat kinevezni szőnyegnek. Nagyobbat? Legyen intenzívebb, de ne legyenek olyan következményei mint a kisebbnek! És itt fonódik össze a fájdalom a sztorival. Itt már nem egy esemény két külön produktuma, hanem egymást alakító tényezők: a sztori hordozza a fájdalmat, a fájdalom új sztorit szül, hogy az abból fakadó kín feledtesse azt ami volt.
Csupán az ilyen sztorizgatás már nem a valóságról fog szólni. Minden ami valaha reális volt benne átalakul a hajdani emlékek és érzések útvesztőjében.
A valóság már nem reális, mert a sztorit tettem azzá.
Új valóság születik, mert új sztori született.
0 beszólás:
Megjegyzés küldése