King's Speech

Ez a film kb 12 Oscar-jelölést kapott, meg is tudom érteni miért. Colin Firth nagyon jól játssza a királyt, akinek előbb önmagával kell megküzdenie, hogy később kézbe vehesse a Birodalmat. Geoffrey Rush kész felüdülés és gyógyító kontrasztként jelenik meg a merev, hivatalos, görcsös protokollal szemben, Helena Bonham Carterről pedig nem kell mondanom semmit, ő egyszerűen elbűvölő, mint mindig. Neki az Oscar alapból járna szerintem. "Benne van HBC? Írja fel az Oscarra Mucikám. Majd később megnézzük, amikor túl vagyunk a pörgésen"

A leendő VI György király (CF) beszédhibás. Dadog, máshogy fogalmazva. Felesége, Erzsébet (HBC) felkeres egy beszédterapeutát (GR), aki nem a tünetet akarja kezelni, hanem az embert, ezért meg is barátkoznak a királlyal. Bla bla bla, itt zajlik a film lényegi része, amit látni kell, oszt a vége felé a királynak adnia kell egy olyan King's Speechet, amilyent manapság a királynő ad és Queen's Speechnek neveznek, amint egyszer írtam is róla a munkamegosztás ürügyén. Egyébként II Erzsébet VI György lánya. A filmben egész kicsi. No nem annyira, de észlelhetően.

Namármost úgy halfway through dö film ellátogattam a hőn szeretett Wikinkhez, hogy vajon mit szól ő mindehhez. Hát, lássunk csodát, ott volt minden feketén fehéren. Mármint történelmi adatok, s miegymás. A film megnézése előtt érdemes belenézni. Nem muszáj, de nem árt.

Miért kedvelem és támogatom e film megoszkárosodását?

-végre nem azon múlna a díj, hogy melyik színész hány hektoliter könnyet hullatott

-nem is azon, hogy hány nézőt siratott meg

-azon sem, hogy milyen hősi tettet hajtottak végre benne valaki egész konkrét, ma is létező ellenség ellen

-továbbá azon sem, hogy mennyire zsidópárti vagy zsidóellenes

-és végsőképp: it bloody well deserves it!

Read more »

Próza után verselés

"All you need is lóvé", ahogy azt megénekelték. Most a berakott linkről idézek, majd ahogyan azzal megvolnánk, annak szellemében következzék egy vers a ritmusról. Érzékenyebb fülüek talán a csörömpölést is kihallják a sorok közül.

1. 

"Egyébként éppen akkor zajlott a második világháború, ezért mindennaposak voltak a szőnyegbombázások, éjjelente pedig a tőlünk három utcára lévő német nagykövetségen kínvallatott angol túszok üvöltéseire aludtam el. De azért szép gyerekkorom volt, sokat nevettünk."

2.
ritmus a fülben
lükteti éppen
éltető dalát a
szívverés

amikor dobban

kiserken ottan

ritmusra él az

ébredés

ám ha nem ottan

hangzik a hangsúly

ahol a fülnek

jólesik

lehet a mondat

érthető ugyebár

de az egész bizony

szétesik darabokra

Read more »

Agora

Jujj, ez a film nagyon tetszett. Már hónapok óta vadászok rá, de valahogy nem akart összejönni. Alexandriai Hypatia életéről szól, aki az első filozófus nő volt, matematikus, csillagász, és valószínüleg az alexandriai könyvtár utolsó könyvtárosa. Rengetegen keresték meg, hogy hallgathassák a tanításait és ígéretes jövő állt előtte. Viszont hamarosan egy keresztény banda áldozatává vált, akik kivégezték, mert "idejét teljes mértékben mágiára, asztrolábokra és különféle hangszerekre áldozta és sátáni ármánnyal sokakat megvezetett..." (Ióannész, Nikiu püspöke).

"Well, not to have a centre... just breaks my heart"

Read more »

Munkamegosztás

Már harmadik éve vagyok Londonban, de mindig sikerült a királynővel elkerüljük egymást. Erre fel tegnap megtudtam, hogy ha az egyetemről a Buckingham palotához sietek 11 órára, akkor talán láthatom is. Ma volt a híres-nevezetes "State Opening of Parliament", amikor is a királynő a Parlamentben felolvassa a miniszterelnök által megírt "Queen's Speech"-et, a királynő beszédét. A díszes menet pár perccel 11 előtt a Buckingham palotától indul. Előbb a zenekar vonult ki a kapu elé, majd a lovas testőrség egy része. Őket követte három hintó, az elsőben ott ült a királynő és Fülöp herceg. Egy külön hintó vitte a koronát. Kis huzavona után sikerült a Parlamentnél is jelen legyek, amikor visszafelé indultak, akkor már nem ötven, hanem kb nyolc méterről sikerült látni a királynőt.

El is gondolkoztam.

Én nem tudnám mit csináljak egy olyan hintóban. Valúszínüleg nincs meg hozzá a képesítésem, nem királyoskodásból, hanem földmérésből szereztem diplomát. De a királynő elég jól feltalálta magát. Hogy is fogalmazzak... úgy beleillett az egész képbe. Valószínüleg nem volna neki ilyen könnyű elektrooptikus műszert kezelni - habár itt erősen meg kell gondolkozzak, hiszen képzettsége neki is van, ha jól emlékszem, egykor príma autószerelő volt.

Most más szereli az autókat, más mér földeket, más az uralkodó és más a blogger.

Ugye, milyen jó munkamegosztás?

Read more »

Dydd Gwyl Dewi Hapus - Happy St David's Day

Ha már kultúrális elementumokat mutogatunk be, Wales népe ma ünnepli Szent Dávid ünnepét. A félreértések elkerülése végett ennek a Dávidnak semmi köze a hárfához, inkább úgy kell elképzelni, mint egy hatodik századi Supermant, nárcisz-jellel a mellkasán, vagy egy Padre Pió-t, akinek egy szavát sem értjük mert walesiül beszél. A legenda szerint egy szent harminc évvel születése előtt megjövendölte Szt Dávid születését, annak ellenére, hogy az átlag áldottállapot kilenc hónap. Állítólag egy szikla csúcsán született, egy nagy vihar közepette, és az esemény olyan intenzív volt, hogy anyjának (Szent Non) markoló keze nyoma mai napig is a sziklában van. Sőt, egy villám ugyanakkor bele is csapott a sziklába, ami azonnyomban ketté is hasadt. Ennek következtében, vagy éppen ettől függetlenül a gyerek neve Dewidd/Dyfed lett. 

Növekedett, kolostorba vonult, és életét csodás gyógyulások kísérték, aszketikus élete miatt sokan irígykedtek rá, meg akarták mérgezni, de miután megáldotta és elfogyasztotta a mérgezett kenyeret, nem történt semmi baja. 550-körül kolostort alapított ott, ahol ma az Egyesült Királyság legkisebb városa, St David's áll. 

Szent Dávid a fáma szerint több mint 100 évet élt, 589 március elsején halt meg. 1123-ban II. Kallixtusz pápa szentté avatta, azóta Wales védőszentje. Mai napig elterjedt szokás, hogy emlékére nárciszt osztogatnak ezen a napon, mint mi magyarok a rózsát Szent Erzsébet emlékére.

Read more »

Kalevalan päivä

Február 28-a Finnországban a Kalevala Napja. A XIX. században Elias Lönnrot orvos és néprajzkutató tucatnyi utat tett meg, hogy összegyüjtse és összeálló történetté kovácsolja a nép száján forgó dalokat. 1835 február 28.-i dátummal keltezte a Kalevala előszavát, ezt tartják azóta is a finn kultúra születésnapjának. Egy olyan időről szól az eposz, amikor az emberek életét láthatatlan istenek  és szellemek irányították. Lönnrot szándéka az volt, hogy megismertesse az emberekkel saját kultúrájukat, saját identitásukat. Habár az 1835-ös kiadás még kezdetleges volt, az 1849-es végleges forma az, amit a mai nap is ismerünk.

Az eposz eredetileg imígyen kezdődik:

Mieleni minun tekevi, aivoni ajattelevi 

lähteäni laulamahan, saa'ani sanelemahan, 

sukuvirttä suoltamahan, lajivirttä laulamahan. 

Sanat suussani sulavat, puhe'et putoelevat, 

kielelleni kerkiävät, hampahilleni hajoovat.

...amit még nem nagyon értek, ezért hasznos egy fordítás, pl. magyarul:

Mostan kedvem kerekedik,
Elmém azon töprenkedik,
Hogy, ím, dalra kéne kelni,
Ideje volna énekelni;
Szavaim számban olvadoznak,
Beszédim bátran buzognak,
Nyelvem hegyén hajladoznak.

Figyelmemet(, however,) az angol fordítás ragadta meg, nagyon erőteljes ritmusa és a kifejezőereje, és ha az élet úgy hozza, hogy időm is lesz, a következő hónapokban mindenképpen tovább olvasom:

I am driven by my longing,

And my understanding urges

That I should commence my singing,

And begin my recitation.

I will sing the people's legends,

And the ballads of the nation.

To my mouth the words are flowing,

And the words are gently falling,

Quickly as my tongue can shape them,

And between my teeth emerging...

Read more »