Alternatív gyógyászat
kedd, január 27, 2009
Csiki Attila-József
"Book of Ehud". Nevetni tilos! Ilyennel viccelőzni nem illik.
péntek, január 23, 2009
Csiki Attila-József
Alternatív karácsonyi üzenet 2
péntek, december 26, 2008
Csiki Attila-József

Merész gondolat.
Viszont kétezer évvel ezelőtt, amikor hitünk szerint Jézus Krisztus megszületett, nem voltak keresztények, akik úgymond 'csettintésre' odafordultak volna, hogy csodálják, imádják, nem voltak karácsonyi hagyományok, nem volt semmi globális közmegegyezés sem, hogy aznap mindenképpen ünnepet "kell" üljenek, netalántán megértéssel, szeretettel forduljanak egymás felé.
Mindaz, ami volt, az pár szóval leírható: eléggé normális, mindennapi élet. Ebben benne van minden, ami az életet jellemzi: örömök, nehézségek, közelség, ellentétek... És a legszentebb esemény ebben a közegben történt, nem egy rózsaszín felhőben, csilingeléssel körülvéve. A trágyás istálló volt a legtávolabb a feldíszített palotáktól, a fényes kommersz-ragyogástól és... és igen, a megértéstől is. Ugyanis annak eredménye, szimbóluma, hogy valaki nem fogadtatott be otthonosabb, melegebb, kényelmesebb helyekre.
Az elmúlt év sokak számára lehet, hogy gyönyörű volt, ismét sokak számára egyre nehezebb viaskodás, hogy fenntartsák családjukat, hogy merjenek értelmet találni ebben az életben és reménykedni egy szebb jövőben - akármilyen is legyen az. Meggyőződésem, hogy a Karácsony üzenete ezen körülmények között is valós, és észrevehető mindenki számára, aki függetlenül hit és világnézettől egy kis időt mer szakítani, hogy reflektáljon mindarra, amik történtek.
Mert mi az, ami a Karácsony középpontjában van? Isten, a távoli, ijesztőnek tűnő, elérhetetlen Isten azt mondta: közeli, barátságos és elérhető akar lenni. Hol történt mindez? A legvalószínütlenebb körülmények között. Most őszintén, gondolná valaki, hogy saját városában éppen most születik meg az Isten? No jó, lehet, hogy ez nem a legjobb példa, nem elég közeli. És a szomszéd utcában? Rendben, ki ismeri manapság a szomszédokat... A saját házában? Menjünk tovább: és ha mindehhez el sem kell hagynunk az önmagunkat képező határokat? Igen, arról beszélek, hogy valami mindig jelzi azt, hogy bennünk valami/valaki születőben van.
Gondoljunk csak vissza a jelekre, amelyek az év folyamán, az utóbbi hónapokban velünk voltak. Valaki mondott valamit, ami elgondolkoztató volt, és pont jókor jött... Valaki ránk nézett, amikor senki más... Valaki mellettünk volt, amikor azt gondoltuk, hogy teljesen magányosak voltunk... Valakinek fontosak voltunk, nem azért, mert pénzünk van, eszünk, befolyásunk, szépségünk vagy tehetségünk... Vannak dolgok, amikre máshogy nézünk, mint egy évvel ezelőtt, de nem azért, mert azok a dolgok megváltoztak, hanem azért, mert bennünk változott valami, bennünk született meg valami új, ami mindent átértelmezett, ami mindennek új értelmet, új létet adott.
Mindennek tükrében szeretnék mindenkit meghívni arra, hogy igent mondjon arra, ami születőben van önmagában. Merjünk igent mondani arra ami az év folyamán nagyobb nyitottságra, megértésre és befogadásra ösztönzött. Merjünk elidőzni annál, ami mindezzel szembesített. Ha tiszta a fejünk ilyenkor, merjünk gondolkodni, kérdéseket feltenni. Ha nem annyira, az sem baj, engedjük, hogy mindaz, mi új volt és tápláló, hadd legyen ideje ránk hatni.
Pár nap múlva úgyis egy másik év lesz, új kihívásokal, örömökkel és nehézségekkel. Merjünk időt adni magunknak, most, hogy új lendületet vegyünk a holnapra.
Áldott Karácsonyt!
Alternatív karácsonyi üzenet 1
csütörtök, december 25, 2008
Csiki Attila-József
Nyelvlecke, egy helyen a züsszes!
péntek, november 28, 2008
Csiki Attila-József
Steamboat Willie
szerda, november 19, 2008
Csiki Attila-József
Bölcs mondás
szombat, november 15, 2008
Csiki Attila-József
Ne bántsd a szegény bankárt
szombat, október 11, 2008
Csiki Attila-József

Az elmúlt két héten főleg az elmúlt napokban, amikor kezembe vettem egy újságot, már tudnivaló volt, hogy ami benne le van írva, az már rég nem aktuális. A világ pénzügyi-gazdasági élete kezdett kiszámíthatatlan lenni, minden roppant gyorsan változott. Aki aktuális hírt akar, annak csak egy választása van: utánanézni az interneten, ahol nem 5-6 órával vannak lemaradva a hírek, hanem csak 15 perccel.
Ebből a helyzetből kifolyólag szinte elkerülhetetlen az a helyzet, hogy a Tisztelt Újság beszámol egy bombasztikus hírről – szegényeknek még idejük sincsen sajátos értelmezést kölcsönözni a történteknek, olyan gyorsan pörögnek az események – a valóság azonban már lapzárta után egy órával rácáfol a főcímekre. „Az FTSE 100 újra emelkedőben/zuhanóban” típusú cikkek már csak nem is tényszerű leírások, hanem kockázatos előrejelzések csupán, pillanatképek egy háborúból, ami vagy egy robbanást ábrázol, mintha az egész háború robbanás volna, vagy pipázó Churchillt, mintha az elmúlt nap csak dohányfüst lett volna (ami mondjuk nem is olyan rossz hasonlat). Minden terjengős elemzés ezekre a pillanatképekre épül és egy órán belül ki lehet dobni az egészet az ablakon.
Péntek este a BBC „Newsnight” c. műsorában a fő vendég Nassim Nicholas Taleb volt, „A Fekete Hattyú” c. könyv írója. Az 1987-es tőzsdeválság alatt szerezte meg vagyonát és többek közt megjósolta a mostani válságot is. Könyvének és személyének fő mondanivalója, amit saját weboldalán is (http://www.fooledbyrandomness.com/) megfogalmaz : „Engem az érdekel, hogy hogyan éljünk egy olyan világban, amit nem ismerünk elég jól – más szóval, amíg az emberi gondolkozás általában (főként a felvilágosodás óta) arra összpontosított, hogy hogyan alakítsa a tudást döntéssé, engem az érdekel, hogy hogyan alakítsuk az információ-, értés- és „tudás”-hiányt döntésekké – hogy ne legyünk „pulykák”. Legutóbbi könyvem, A Fekete Hattyú feltérképezte azt, amit nem értünk; a jelenlegi munkám pedig arra összpontosít, hogy hogyan szelídítsük meg az ismeretlent.” A tévéműsorban elmondta, hogy a jelenlegi probléma gyökere az a mentalitás, miszerint „tudjuk, hogy hogyan működnek a dolgok”. Mondja, minden reggel az az első gondolata, hogy nem tudja, hogyan működik ez a világ, és ebben az érthetetlen világban tanul eligazodni.
Azt láttam az elmúlt napokban, hogy rengetegen (magánszemélyek és kormánytisztviselők egyaránt) szidják a bankárokat és tőzsdebrókereket, mondván, hogy mennyire felelőtlen magatartás ez, ahogyan végzik vagy nem végzik dolgukat. Azt hiszem, az ilyen kitörések részben megalapozottak – de ez annyira nem is tartozik a lényeghez – , részben pedig csak prűd és/vagy képmutató leintések. Ezzel szemben megragadta a figyelmemet amit Taleb mondott, mivel valahogy más volt a megközelítési módja. Nem az erkölcstelenséget, habzsolást szajkózta hanem a mögötte rejlő mentalitást. Az úgynevezett „episztemikus arroganciát”, amikor azt képzeljük magunkról, hogy ismerjük a minket körülvevő valóságot. Ez a mentalitás Taleb szerint attól függetlenül vezet katasztrófához (említi a részeg pilóta esetét), hogy épp milyen szándékkal állunk neki dolgaink végeztének.
És ez szépen összecseng a csak tájékoztatni vágyó újságírók esetével, akik ugyanúgy, mint a bankárok vagy tőzsdebrókerek, csak a munkájukat végzik – legjobb tudásuk szerint... Hogy miért? Mert nincs olyan, hogy „legjobb tudás”. Tisztában vagyok azzal, hogy ennek, ha elfogadjuk, messzemenő etikai következményei vannak.
Szellemes és tartalmas. Szimpatikus az illető, azt hiszem utánaolvasok egy kicsit bővebben, miket is ír. Talán egyszer majd én is el tudom mondani, hogy „annyit, de annyit tanultam, de mégis úgy ébredek fel minden reggel, hogy gőzöm sincs, mi és hogyan zajlik ebben a világban”.
Sej, haj!
szombat, szeptember 13, 2008
Csiki Attila-József

Mi Chrome olekula
szerda, szeptember 10, 2008
Csiki Attila-József

Amint megláttam a Google Chrome-ot a böngészőben, gondoltam, kipróbálom, mit dícsérnek annyira? Mi az, ami kissé felbőszítette a Mozilla és a Microsoft embereit?
Rákattintok (az állítólag bombabiztos Mozilla Firefox 3 alatt, mert az Internet Explorert kissé korruptnak találtam) és fél másodpercen belül egy olyan párbeszédablak ugrott fel, amit csak azt bánom, hogy nem örökítettem meg:
“Firefox.exe has encountered a problem and it needs to close. Please tell Microsoft about the problem.”
avagy
“A firefox.exe problémába ütközött és kénytelen leállni. Kérjük, értesítse a Microsoftot a problémáról.”
Nem sikerült megörökítenem, de tanúm van rá...
Egyébként állítólag ez is bombabiztos, nem sikerült lefagyasszák. Csak azt felejtették el, hogy manapság egy programnak nem kell lefagynia ahhoz, hogy leálljon. Ma például épp egy linkre kapcsolok, a Crome-ban vsz bekapcsolt egy szubrutin, megállapítja, hogy ennek bizony fagyás lesz a vége, és se szó, se beszéd leáll. Eltűnik a képernyőről, szerető bitjei megszűnnek kapcsolni.
Hát így könnyű, emberek! Problémamegoldás Google módra: inkább nem vágunk bele? Jó, hogy erre eddig még senki sem gondolt! De mégis... általánosan elterjedt a homo sapiens fajban... aha, már értem! Ezek szerint már az is tiszta, hogy miért maradt „open source”!
Legalább 2mp alatt be lehet indítani újra.


